A legvégén

2009.12.29. 17:36

 Istenem mond meg,hogy lehet így fel adni?
Ha a rosszért menne,a jóért miért nem tud maradni?
Miért képes az életét a sátánnak odaadni,
hogy a gondok elől gyorsabban tudjon szaladni?
Remeg a keze, mikor írja az utolsó levelet?
Mikor pénzért nyúl, hogy kifizesse azt a kötelet?
Fáj az, mikor kihuny az élet utáni vágy,
mikor reggel elindít utolsó útra az ágy?
Hogy tudja vérét saját kezével ontani?
Miért képtelen kezének nemet mondani?
Hogy van bátorsága gyilkos csomót kötni,
a székről a lába, hogy meri lelökni?
Az utolsó levegőnél mire gondol éppen?
Mi járhat vajon fáradt elméjében?
Hall talán egy hangot,mely pihenni hívja?
Lelke aludni vágy, s megnyugodna a sírba?
A válasz bizony örökre elmarad,
hisz az élőből már holt sóhaj fakad.
S egy könnycseppel úgy búcsút int,
s szíve megdermed, hiába nyár van odakint….

Szerző: M.S.E.

Szólj hozzá!

Címkék: versek

A bejegyzés trackback címe:

https://e-karpatalja.blog.hu/api/trackback/id/tr361630782

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása